1940. szeptember 2.

A Romániában maradt Segesvárról azt jelentik Vásárhelyi János református püspöknek, hogy a református hívők "valósággal özönlenek" a közelben fekvő, de Magyarországhoz csatolt Székelyudvarhely felé. "Ez iskoláinkat elnépteleníti, adófizetőink számát leapasztja" - figyelmeztet a jelentés. Ez az egyik első értesülésünk a második bécsi döntést követően megindult dél-erdélyi (és regáti) tömeges menekülthullámról, amelynek során 1944 februárjáig mintegy 200 ezer magyar nemzetiségű személy távozik a trianoni Magyarország vagy Észak-Erdély területére.

1941. június 20.

Gyárfás Elemért a román miniszterelnökségen figyelmeztetik, hogy Romániában őszre nem lesznek magyar felekezeti iskolák, ha Magyarország nem engedélyezi az észak-erdélyi román felekezeti iskolákat.

1942. május 16.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanári testülete kérvényt intéz a bukaresti magyar követhez, amelyben a román kormánynál való közbenjárását szorgalmazza annak érdekében, hogy az intézet tanárait véglegesen mentsék fel a katonai szolgálat alól. Hírek szerint ugyanis júniusban az összes felmentett magyar tanerőt újból be akarják hívni.

1942. ősz. folyamán

A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanári kara "népnevelő" munkák kiadásába kezd. Elsőként magyar népmesei gyűjteményt jelentetnek meg.

1942. november 5.

Gyárfás Elemér bírálja Vita Zsigmondot, a nagyenyedi Bethlen-kollégium tanárát, mivel a dél-erdélyi magyar kultúra fejlesztésére vonatkozó javaslatait. Vita legelőször nem neki, a Romániai Magyar Népközösség elnökének küldte meg. Vita javaslatai a következők voltak: "írói csoportok" szervezése, irodalmi folyóirat létesítése, továbbá egy hely biztosítása vezetőjüknek a Népközösség elnöki tanácsában.

1942. december.

A romániai magyar egyházak összesen 7 kisdedóvót, 179 általános iskolát, 15 középiskolát, 1 teológiai akadémiát, 2 gazdasági, 3 kereskedelmi és 4 tanonciskolát működtetnek. Az általános iskolák közül 102 a reformátusok, 62 a római katolikusok, 10 az unitáriusok és 5 az evangélikusok kezében van; 12 középiskolát a katolikusok, 3-at pedig a reformátusok tartanak fent.

1943. február.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium és a gyulafehérvári Majláth-főgimnázium tanári kara megjelenteti a második "népnevelő" füzetet, dr. Musnai László Kőrösi Csoma Sándorról szóló munkáját.

1943. április 2.

A Déli Hírlap aznapi beszámolója szerint a Takács Pál vezette bukaresti református elemi iskola minden tanulója naponta egy pohár tejet kap, kenyérrel együtt, teljesen ingyen. Mátis Endréné tanítónő ezenkívül ebédeltetési akciót szervez. Mindezt jótékony célú adományok teszik lehetővé.

1943. április 4.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium főgimnáziuma nagyszabású, nyilvános hangversenyt rendez a Vöröskereszt javára. A rendezvény szervezője Fövenyessy Bertalan zenetanár.

1943. április 13-14.

A radnóti római katolikus gazdasági iskolában sor kerül az I. és II. évfolyam növendékeinek elméleti vizsgájára. Valamennyi tanuló jó eredménnyel vizsgázik.

1943. május 13.

A nagyenyedi református Bethlen-kollégium római katolikus vallású növendékeinek hittanvizsgáján részt vesz Márton Áron is. A püspök ezt követően meglátogatja a helybeli r. kat. elemi iskola növendékeit.

1943. június 13.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium mintegy 100 növendéke a rektor, Elekes Viktor vezetésével, meglátogatja a Hangya Szövetkezeti Szövetség központját. Tövissy Géza vezérigazgató fogadja az érkezőket.

1943. július 4.

Elekes Viktor rektor a Déli Hírlap aznapi számában nyilatkozza: a nagyenyedi Bethlen-kollégium öt tagozatára összesen 770 tanuló iratkozott be. Az elmúlt tanévben az intézetnek 422 "bennlakója" volt, 90 diák ellátását ingyenesen biztosították.

1943. július 31.

Nemes Elemér, a Királyhágómelletti Református Egyházkerület püspökhelyettese a Déli Hírlap aznapi számában nyilatkozza: az egyházkerület Romániához tartozó területén 27 református felekezetű elemi iskola (és egy óvoda) működik, 52 tanerővel.

1943. augusztus 26.

A Déli Hírlapnak Árkosi Tamás elmondja: a romániai unitárius egyháznak a második bécsi döntés után tizenkét felekezeti elemi iskolája volt, de a "felmerült nehézségek" miatt csak kilenc kezdheti meg közülük az új tanévet.

1943. szeptember 19.

A Déli Hírlapban megjelenő nyilatkozatában Márton Áron püspök méltatja a dél-erdélyi, elsősorban Zsil-völgyi magyar munkásság áldozatkészségét a hitvallásos iskolák támogatása terén.

1943. szeptember 22.

A nagyenyedi Bethlen-kollégium évnyitó ünnepségén Szász Pál főgondnok kijelenti: "elsősorban bátor, acélos erejű és jellemes férfiakat" kell nevelni, hogy "népünk erősségei legyenek".

1943. október 23.

Nagy Ferenc református püspökhelyettes nyilatkozza az aznapi Déli Hírlapnak: a dél-erdélyi református felekezeti oktatás helyzete 1940 ősze óta egyre válságosabb. Csökkent a református iskolák száma, így a református tankötelesek mindössze egyharmada tanul hitvallásos iskolákban. A válság fő oka: nagyon sok tanító eltávozott.

1943. november 28.

A nagyenyedi r. kat. elemi iskolában nyilvános szavalóversenyt rendeznek, amelyet dr. Kulcsár Mihály házfőnök-prelátus, az iskolaszék elnöke nyit meg.

1944. május 21.

A végvári református elemi iskola hálaadó istentisztelettel zárja fennállásának 150. tanévét. Kádár Károly igazgató beszámolója szerint a 273 tanulóból mindössze 13-an ismétlők, és közel 60 jó tanuló kapott jutalomkönyvet.